A központi idegrendszer szerepének megértése

Az agy és a gerincvelő idegsejteket (neuron) tartalmaz, amelyek jeleket(idegimpulzusokat) közvetítenek a központi idegrendszeren belül, illetve a test más részei felé. Ezek a jelek különböző testi funkciókat irányítanak, amilyen az egyensúly és koordináció, a gondolkodás és más képességek. A jelek idegsejt nyúlványok (axon) útján vezetődnek idegsejtről idegsejtre. Az axonokat velős hüvely (myelin) borítja, amely biztosítja a jel gyors tovavezetődését. (az alábbi 1. ábrán megfigyelheti az idegsejt különböző részeit.)

SM-ben a gyulladás következtében kialakuló myelin pusztulás akadályozza a jeltovábbítást, ami különböző tünetekhez vezethet. A gyulladás a fehérállományban egyidejűleg számos helyen, körülírtan zajlik. A tünetek a károsodás helyétől és mértékétől függően változatosak lehetnek. Myelinvesztés mellett az axon is károsodik, mely a tüneteket visszafordíthatatlanná teszi. A kutatók ma úgy gondolják, hogy mind a gyulladás, mind a neurodegeneráció hozzájárul az SM romboló hatásához.(Az alábbi 2. ábrán megfigyelheti az SM romboló hatását.)

Az SM romboló hatásai

A gyulladást az immunrendszer aktiválja. Ez duzzanatot és myelin károsodást okoz számos helyen az agyban és a gerincvelőben az idegpályák lefutása mentén. A myelin pusztulása nyomán hegek, szklerózis marad vissza. Innen ered a betegség neve.

A végleges károsodást, a neuron és axonveszteséget „neurodegenerációnak” nevezzük. A kutatók napról napra egyre jobban megismerik ezt a komplex folymatot. Fontos tudni, hogy a neurodegeneráció már a betegség korai szakaszában megkezdődik, és mindvégig megfigyelhető, de mértéke egyénileg változó. A legfrissebb kutatások szerint akkor is van idegsejt és axon károsodás/pusztulás, amikor nincs gyulladás. Mindezek a kutatási eredmények az SM kezelés mielőbbi megkezdése mellett szólnak.